Az Ehlers-Danlos szindróma (EDS) hatása a várandóságra és a szülésre

  • 2026/06/12

Az Ehlers-Danlos szindróma ritka betegség, (EDS), azonban  kockázati tényezőt jelent medencefenék problémák kialakulására. Ha a gyanús jeleket észleljük, érdemes kivizsgáltatni és a várandóságot, a szülést a speciális körülmények figyelembevételével tervezni. Gyógytornászként fokozott figyelmet szentelünk ebben az esetben a stabilizáló tornára, a medencefenék tornára,mely segít a mozgásszervi fájdalmak és medencefenék problémák  megelőzésében.

 

Az Ehlers-Danlos szindróma (EDS) egy ritka, örökletes genetikai betegség, amely a szervezet kötőszöveteit érinti. A probléma lényege, hogy a test egyik legfontosabb építőeleme, a kollagén hibásan termelődik. Emiatt a szövetek elveszítik a tartásukat, ami túlzottan laza ízületekhez, sérülékeny, nyúlékony bőrhöz és gyengébb falu erekhez vezet. [123] 

A várandósság során a szervezetben termelődő relaxin nevű hormon eleve fellazítja a szalagokat, ami egy EDS-es kismamánál felerősíti a meglévő kötőszöveti gyengeséget. [12] 

A szülésre való felkészülést és magát a szülést a betegség az alábbi főbb területeken befolyásolja: 

  1. Felkészülés a szülésre (Várandósság alatti hatások)
  • Fokozott ízületi fájdalom és instabilitás: A terhességi súly növekedésével a medence, a csípő és a gerinc ízületei még lazábbá válnak. Ez komoly fájdalmat, sőt részleges ficamokat okozhat. Különösen fontos a kíméletes, gyógytornász által vezetett medencefenék- és törzsizom-erősítés. [123] 
  • Méhnyak-elégtelenség kockázata: A kötőszöveti gyengeség miatt a méhnyak a kelleténél korábban kinyílhat, ami növeli a koraszülés rizikóját. Emiatt a terhességet magas kockázatú terhesgondozás keretében, szorosabb ultrahangos követéssel kell kísérni. [123] 
  • Idő előtti burokrepedés: A magzatburok is kötőszövetből áll, így az EDS-es kismamáknál fennáll a veszélye, hogy a burok a fájások megindulása előtt megreped. [12] 
  1. A szülés lefolyása
  • Rendkívül gyors vajúdás (Precipitált szülés): Mivel a szövetek és a méhnyak ellenállása sokkal kisebb az átlagosnál, a tágulási szakasz és a kitolás rendkívül felgyorsulhat. Erre a szülészorvosnak és a szülésznőnek is készülnie kell. [123] 
  • Szülési pozíciók megválasztása: A kitolás alatt kerülni kell a lábak túlzott terpesztését vagy feszítését, mert a csípő- és térdízületek könnyen kificamodhatnak. Semleges, stabilan megtámasztott testhelyzeteket kell alkalmazni. [123] 
  • Érzéstelenítési sajátosságok: Az EDS-es betegek egy részénél a helyi érzéstelenítők (például az epidurális érzéstelenítés) lassabban, kevésbé, vagy egyáltalán nem hatnak, így az aneszteziológusnak módosítania kell a dózist vagy a technikát. [1] 
  • A szülés módja: Önmagában a hipermobilis EDS (hEDS) nem zárja ki a hüvelyi szülést. A császármetszésről a kismama egyedi állapota (például korábbi műtétek, medence- és gerincállapot) alapján dönt az orvosteam. (Fontos kivétel: A ritka vaszkuláris EDS (vEDS) esetén a belső vérzések és méhrepedés veszélye miatt a hüvelyi szülés ellenjavallt). [1234] 
  1. Szülés utáni időszak (Gyógyulás)
  • Lassabb sebgyógyulás: Akár gátsérülésről/gátmetszésről, akár császármetszésről van szó, a szöveti sérülékenység miatt a sebek nehezebben gyógyulnak, és hajlamosabbak a szétnyílásra. Speciális, tartósabb vagy sűrűbb varrattechnika alkalmazása javasolt. [123] 
  • Vérzékenység: A méh összehúzódási képességének gyengesége (atónia) vagy a hajszálerek sérülékenysége miatt megnő a szülés utáni fokozott vérzés (posztpartum hemorrhágia) esélye. [12] 

Hogyan tervezhető így biztonságosan a szülés? 

A legfontosabb lépés a multidiszciplináris (több szakmát érintő) tervezés. Már a várandósság elején össze kell hangolni a szülész-nőgyógyász, a reumatológus/genetikus és az aneszteziológus munkáját. Egy előre megírt, az EDS-specifikus kockázatokat tartalmazó szülési terv segíthet abban, hogy a szülőszobai ügyeletes csapat is pontosan tudja, mire kell ügyelnie. [1234] 

 

 

  1. Beighton-teszt (Ízületihipermobilitás mérése) 

A leggyakoribb altípus (hipermobilis EDS) esetén az orvosok első lépésben ezt a 9 pontos fizikai tesztet alkalmazzák. Önmagában is elvégezhető otthon tájékozódás céljából: [12] 

  • Kisujjak (2 pont): Hátra tudja hajlítani a kisujjait több mint 90 fokban? (Jobb és bal kéz külön-külön 1-1 pont). 
  • Hüvelykujjak (2 pont): Előre hajlítva hozzá tudja érinteni a hüvelykujját az alkarjához? (Jobb és bal kéz külön-külön 1-1 pont). 
  • Könyökök (2 pont): Nyújtott állapotban a könyökízületei több mint 10 fokban túlhajlanak (visszafelé görbülnek)? (Jobb és bal oldal 1-1 pont). 
  • Térdek (2 pont): Álló helyzetben a térdei túlhajlanak hátrafelé több mint 10 fokot? (Jobb és bal oldal 1-1 pont). 
  • Gerinc / Derék (1 pont): Teljesen nyújtott térdekkel előrehajolva képes a tenyereit laposan lehelyezni a talajra?. [1] 

Kiértékelés: Felnőtteknél általában az 5 vagy annál több pont utal jelentős ízületi hipermobilitásra, ami felveti az EDS gyanúját. [1] 

  1. Egyéb fizikai és klinikai tünetek

A diagnózishoz a hipermobilitáson kívül az alábbi jellemzőket is vizsgálják: [1] 

  • Bőr nyújthatósága: A bőr (például az alkar belső részén) az átlagosnál lényegesen jobban kihúzható és rendkívül puha, bársonyos tapintású. [1] 
  • Szöveti sérülékenység: Könnyen, látszólag ok nélkül kialakuló véraláfutások, lassú sebgyógyulás, vagy atrófiás (úgynevezett papírvékony, cigarettapapír-szerű) hegek. [12] 
  • Kísérő tünetek: Gyakori ízületi ficamok, krónikus mozgásszervi fájdalom, korai porckopás. [12] 

 

Nemzetközi szakmai irányelvek és összefoglalók 

  • A legújabb nemzetközi klinikai útmutató (2024): A Coventry University és a The Ehlers-Danlos Society együttműködésével kiadott globális konszenzus-irányelv kifejezetten a hipermobilis EDS-sel élő kismamák terhességi gondozását és szülészeti ellátását taglalja (pl. a sebgyógyulás, az érzéstelenítés és a gyors lefolyású szülés menedzselését). Részletesen olvasható a The Ehlers-Danlos Society hivatalos összefoglalójában és a Coventry University kutatási hírében. [12] 
  • A bábák és szülésznők nemzetközi kézikönyve: Az Egyesült Királyság EDS szervezete által kiadott gyakorlati útmutató a terhesség alatti keringési panaszok (pl. carpalis alagút szindróma, visszerek) kezeléséről a The Ehlers-Danlos Support UK – Midwife's Guide oldalon érhető el. [1] 

Orvostudományi tanulmányok és szakcikkek (PubMed / PMC) 

  • Terhességi kimenetelek és statisztikák (2024): Egy átfogó, több ezer esetet vizsgáló kutatás, amely igazolta az EDS-es kismamáknál a méhnyak-elégtelenség, a koraszülés és a szülés utáni vérzés (PPH) emelkedett kockázatát: PLOS ONE tanulmány, valamint a kapcsolódó PubMed Central (PMC) elemzés. [12] 

Magyar nyelvű egészségügyi források 

  • Ritka betegségek hazai irányelvei: A terhességkövetés fontossága, a magas kockázatú terhesgondozás és a szívultrahang szükségessége elérhető a Ritka Betegségek Magyarországi Szövetségének leírásában: RIROSZ – EDS Betegségleírás. [1] 
  • Genetikai diagnosztika Magyarországon: Az EDS diagnózisához szükséges célzott molekuláris genetikai szűrővizsgálatokról (NGS) részletes információ érhető el a PentaCore Laboratórium EDS aloldalán.