Nekem a tudat, hogy igy hagytak a szülés után, amikor ez műthető lett volna, elfogadhatatlan volt.....
- 2022/11/04
Egy 3A típusú szülési záróizomsérülést szenvedett édesanya útja.

A történetem kb. ugyanaz, mint mindenkinek. Harmadfokú, 3A típusú sérülés, amit sérülésmentesnek diagnosztizáltak, kb. szülés után 4 hónappal jutottam el először Piroskához majd Willner doktorhoz, akik megállapították, hogy nem én tévedek, valóban sérültem. (Előtte 4 orvos látott, és közölté, h minden rendben) A puborectalis izom ép, a gát szakadt, de azért maradt belőle valami, és a külső záróizomnak kb. az 1/3-a szakadt. Különösebb tüneteim nem voltak, de érzem, hogy nem olyan, mint régen. (3 szülés, első kettőnél nem volt ilyen). Rám lett bízva, hogy szeretném-e a műtétet. Én akartam. Rettegtem, hogy a jövőben esetleg széklettartási problémáim lesznek, illetve a rendszeres sport is jelentősen korlátozva lett volna. Tudom, hogy a jövőben is figyelnem kell, de nekem a tudat, hogy igy hagytak a szülés után, amikor ez műthető lett volna, elfogadhatatlan volt. Ezt meg kellett tennem magamért, hogy legyen egy elfogadható jövőképem, amiben nem csak egy nő vagyok, aki fogadja el a sorsát, mert szült. A férjem ebben maximálisan támogatott. A szüleink is jöttek segíteni az első 4 hétben. Ezt egyedül nem tudtam volna a 10 hónapos kisfiam mellett végig csinálni. Mindenki kérdezi, hogy mennyire viselte meg a gyereket? Őszinte leszek, azért kicsit igen, bár apukájával eléggé szoros kapcsolatban vannak. Viszont utána pár nap/hét alatt rendeződött és márea már teljesen rendben van. :)
Az egész műtét szerintem lelkileg nehezebb, mint testileg. Kiszolgáltatottság, gyengeség, mi lesz a gyerekekkel. Fejben nagyon egyben kell lenni, hiszen a nőiesség ebben sokat csorbulhat, de szeretettel, kitartással és egy csepp humorral semmi gond nem lesz. :)
A műtétről írtam egy összefoglalást, szerintem ez érdekes lehet mindenkinek.
Műtét elött elintézendők:
Vérvétel, tüdő szűrő, aneszteziológus, a menstruáció rendezés es előtte 2 nappal rostmentes étkezés. (Ez mindig változik, Doktor Urral kell egyeztetni)
1. Nap
Reggel 6:35 re kellett jönni. Covid teszt majd Willner doktor mar vart minket az osztályon. Befektettek. A férjem addig maradhatott amig el nem indultam a műtétre. Kaptam nyugtatott, infúziót végül a műtét gerinc érzéstelenítéssel zajlott. Ehhez is kaptam minimális altatot uh nem sok mindenre emlékszem. Kb. olyan érzés mintha az ember alfeléhez egy teniszlabdát nyomkodnának. Kb. 1.5 óra volt.
A műtét jól sikerült, ezután az érzéstelenítő meg hatott. Kb. 7 korul borzalmas fájdalmaim lettek, erre kaptam infúziós fájdalomcsillapítót. Nem kelhettem fel egész nap, katéter benn volt, inni kb. 3-tol lehetett kekszet enni. Rendes étel csak másnaptól volt. Éjszakára kaptam altatot, igy tudtam aludni.
2. Nap
Reggel 6kor vérvétel, 7-kor érkezett a Doktor Ur sebkezelésre. Hat ez nem kellemes, de túl lehet élni. (Gézcsere és fertőtlenítés) Kérdeztem az első székletet azt mondta, hogy lazítsak nem lesz baj. Ezután egész nap meg fekvés. Inni lehet van tea is. Napközben még kaptam az infúzióban a fajdalom csillapítót. Faj, de túl lehetett élni.
3. Nap
5-kor keltettek, kivettek a katétert. Nem fájt. Utána inni kellett. A férjem -re jött Willner doktor megmutatta neki a műveletet. Ez kicsit kellemetlen. Minden pisi után fürdés, géz lapra fertőtlenítőt tenni (ezt a doktor ad), majd ezt be a hüvelybe egy csipesszel. Macerás de a fertőzésnél sokkal jobb. (Kaptam egy műanyag ollót, ezt később orvosi csipeszre cseréltem, nekem ez jobban bevált.) 9-ig sikerült pisilnem értelmesebben, meg nem az igazi, de alakul. Ezután haza, érdemes a kocsiba egy párnát tenni. Ülni nem kellemes, de nem lehetetlen. (Lecsúszva es hátradöntött üléssel mivel a gáton nem szabad ülni minimum 3 hétig). Állni kb. 10 percig tudok utána feküdni kell. De lehet sétálni.
4. Nap
Csináljuk a sebkezelést ma nem is kellett fájdalomcsillapító. Antibiotikumot szedek. Első széklet fáj, óvatosan. Kb. mint gátmetszés után a kórházban szülés után. Mindenki azt mondta, hogy inkább hasmenes varhato, de nekem szorulásom lett, ami tovább nehezítette a dolgokat. Én ezzel nagyon megszenvedtem, de nem lett baj. Lelkileg nekem ez a nap volt a legnehezebb. Most jött ki a stressz meg nehéz kiszolgáltatottnak lenni, de amúgy jól vagyok.
5. Nap
Ma mar fájdalomcsillapítót sem kellett, csak az antibiotikum. (Ezt kb.1 hétig kell szedni)
7. Nap
Ma ellenőrzött Willner doktor. Sajnos szétnyilt a seb (van ilyen nem lehet ellene tenni, mindent betartottunk, de igy alakult). Ez ritka azért, valószínű az autoimmun betegségem is közre játszott. Kivette a varrattokat, amik mar amúgy is elengedtek. Azért ez iszonyú ijesztő. Mi lesz így tovább, mennyire lesz ronda a végeredmény? Haza érve megnéztem tükörből egyáltalán nem vészes, de innentől azért más lesz a kezelés. A gézlapot bele kell tenni a sebbe (kb. 3-4 mm mely). Először ezt nem mertem, de muszáj volt. Mától csinálhatom én a sebkezelést. Igazából igy terveztük, mivel a férjemnek 1 hét szabija volt csak, érthető okokból pedig anyósom vagy anyukám közreműködését kihagynám.:)
8. Nap
Ma is mentünk ellenőrzésre. Jó hír, hogy már szépen gyógyul a seb. Doktor úr arcán is láttam a megkönnyebbülést.:) már én végzem a sebkezelést. A rokonaink felváltva jönnek segíteni, hogy ne maradjak egyedül a kicsivel.
További napok
Ezt követően még egy varrat elengedett, de kb. 5 hétnél szépen begyógyult minden. Nem hazudok, igy nem lett olyan szép, mintha nem estek volna ki a varratok, de ahhoz képest, amire számítottam nem vészes.
Már lehetne óvatosan ülni kb. 2 hete, én ezt meg most kezdtem el par napja, de csak par perceket. Ez meg nem esik jól.
Kb. 4 hétig folyamatosan volt segítségem, enélkül nem ment volna. 5. héttől mar egyedül voltam a kisfiammal itthon, néha meg kellett emelnem, amire mar 3 hét után engedélyt adott Willner doktor, de én meg mindig inkább vigyázok, csak ha muszáj, de nem faj tőle. Később Piroska is mondta, hogy inkább 3 hónapig ne emeljek, ha nem muszáj, hosszan pedig véletlenül se cipeljem a kicsit. Sétálni szuperül tudok mar, inkább állni nem jó.
6. hét
Itt jelentős javulás mutatkozott. Mar alig fekszem, de ha érzem, azért leülök. Korábbi hetek óvatosan teltek. Feküdtem de igyekeztem egyre többet mozogni emelés nélkül. Szerintem ez mindenkinél egyedi, hogy ki mennyit bír.
7. hét
Willner doktor gyógyultnak nyilvánított. A seb begyógyult. Orvosilag rendben van. A gát meg nagyon kemény, mozog, de olyan, mint egy kő. Gyógytornát elkezdtük Piroskával.
Ami fontos lesz a jövőben is.
A széklet állagára figyelni kell. Egészségesen, rost dúsan táplálkozni, es mivel hetekig csak fekszik az ember, igy meg inkább oda kell figyelni. Tornázni reggel este, amíg gyenge az izom utána elég mar egyszer is, de szerintem ez mindenkinek egyedi. Én továbbra is örülök, hogy belevágtam. Következő vizsgalat Willner doktornál 1 évnél lesz, Piroskához pedig januárban kell mennem. A szexről meg érdemben nem tudok írni, de Willner doktort idézve, be kell járatni:)
https://link.springer.com/article/10.1007/s00192-021-05051-y